Adminisztrációcsökkentés, EU 2020 stratégia, Innováció, Parlamenti témák, Versenyképesség
A Kormány fontos célkitűzése, hogy Magyarország váljék a kelet-közép-európai régió egyik leginkább vállalkozásbarát országává, olyanná, ahol a vállalkozások működésének állami szabályozása egyszerű és kiszámítható. A program feladata a vállalkozásokat terhelő bürokratikus terhek radikális csökkentése, tisztességes, vállalkozásokat támogató, versenyképes üzleti környezet kialakítása, a vállalkozók adminisztrációs költségeinek mintegy 500-600 milliárd forintos megtakarítása és az üzleti környezet minőségében közép-európai éllovas pozíció megszerzése. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy külső segítség igénybevétele nélkül lehetővé váljon egy családi vállalkozás számára bürokratikus terheinek ellátása.
Ennek megvalósítása érdekében három szakaszban dolgoz ki az államtitkárság javaslatokat. Az ’Első csapás’, mely során konkrét lépéseket kerülnek megfogalmazásra a vállalkozásokat leginkább érintő, bosszantó területeken, összesen kb. 105 milliárd forintot takarít meg a vállalkozásoknak 2011 első felében. Javaslatok fogalmazódnak meg az adófizetések és bevallások módjának egyszerűsítésével, a kisebb vállalkozásoknál könyvvizsgálói kötelezettség eltörlésével, a kormányzati döntéshozatalt támogató kötelező adatszolgáltatások, nyilvántartások vezetésének egyszerűsítésével, a hatósági bírságolás a vállalkozások számára követhető, betartható és kevésbé irritáló gyakorlatának kidolgozásával és a foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentésével kapcsolatban. A 2011 második felében megvalósuló ’MásAdminisztrációcsökkentésodik Hullám’ során kidolgozandó javaslatok kiemelten a kis- és növekvő vállalatok terheinek csökkentésére irányulnak, az adminisztrációs költségek további 400 milliárd forintos csökkentésével. Végül a kiszámítható állami szabályalkotást biztosító rendszer kiépítésével akadályozza meg a kormányzat a vállalkozások bürokráciáját növelő rendelkezések életbe lépését.
Mindez csak a vállalkozók a véleményének ismeretével és erős vállalkozói és állami elköteleződéssel lehetséges, ezért munkánk során szorosan együttműködünk vállalkozókkal és vállalkozói szervezetekkel.
Adminisztrációcsökkentő konferencia emlékeztető
Magyarország előzetes Nemzeti Intézkedési Terve elsősorban arra törekszik, hogy bemutassa az Európa 2020 Stratégia uniós szintű kiemelt célkitűzéseihez hozzájáruló magyar nemzeti vállalásokat, valamint az ezek eléréséhez a magyar kormány által tervezett intézkedéseket. Az előzetes a Nemzeti Intézkedési Terv először röviden bemutatja a magyar gazdaság fejlődését leíró középtávú makrogazdasági pályát, majd a magyar gazdasági növekedést fékező legfontosabb strukturális szűk keresztmetszeteket és az azok kezelésére tervezett kormányzati intézkedéseket. Ezt követően ismerteti az európai szintű kiemelt célokhoz kapcsolódó magyar nemzeti vállalások számértékét, és vázolja a számszerű célkitűzések teljesítése érdekében a magyar kormány által tervezett legfontosabb intézkedéseket. (A nemzeti vállalások teljesítéséhez szükséges intézkedések kidolgozása folyamatban van, ezért az előzetes Nemzeti Intézkedési Tervben vázlatosan bemutatott intézkedések köre és részletes tartalma 2011 áprilisáig – a végleges Nemzeti Intézkedési Terv benyújtásáig – módosulhat.) Végül a Nemzeti Intézkedési Terv kitér azokra az általánosan elfogadott horizontális és módszertani kérdésekre, amelyek figyelembe vétele megkerülhetetlen a tervezés és végrehajtás során.
A kormány a gazdaság tartós növekedési pályára állítása érdekében fontos szerepet szán tudomány-, technológia- és innováció-politika (TTI), hazai adottságokra épülő hatékonyabbá tételének. A kormány az innovációra ösztönző szabályozási környezet kialakítására törekszik, az ide tartozó stratégiák megújításán dolgozik. Ezek legfőbb célja a vállalati innováció jelenlegi szűk bázisának szélesítése. Ennek érdekében különösen fontos
• a vállalati működés nem-technológiai területein történő újítások ösztönzése;
• a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének támogatása;
• az innovációs célú együttműködések bátorítása.
A vállalkozások és térségek innovációs szerepvállalásának átalakulására van szükség, hogy az ország érdekeit szolgáló újítások terjedjenek el. Magyarország a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a bruttó hazai termék 1,8 százalékos növelését kívánja elérni 2020-ig, úgy, hogy a teljes ráfordítási szinten belül a vállalati ráfordítások aránya tovább növekedjen, és a jelenleg kidolgozás alatt álló, összesített innovációs mutatószám tekintetében Magyarország teljesítménye az évtized végére meghaladja az EU átlagát.
A parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár a gazdaságpolitika parlamenti és nyilvánosság előtti képviseletének kiemelkedő szereplője. Részt vesz a parlamenti pártközi egyeztetési mechanizmusokban, koordinálja a minisztérium és Országgyűlés működésével kapcsolatos feladatokat és segíti a minisztert országgyűlési teendőinek ellátásában. Feladatai az interpellációkra történő válaszadás, expozék tartása és a gazdaságstratégia irányait kijelölő konzultációk szervezése.
A versenyképesség javítása érdekében a magyar gazdaság dinamikus növekedése előtt álló intézményi, szabályozási akadályok lebontására van szükség. A Kormány az államműködés javításával, a gazdaság és a kormány közötti együttműködés gördülékenyebbé tételével, a társadalom rejtett erőforrásainak mozgósításával a gazdasági növekedés új motorjait indítja be. A Kormány versenyképességi célkitűzései:
• Elérendő, hogy Magyarországon a versenyképesség értékei mentén működő - teljesítményorientált, együttműködésre kész és a versenyt tisztelő - vállalkozások és munkavállalók legyenek sikeresek, az állam működése őket támogassa.
• A magyar vállalkozások számára olyan támogató üzleti környezetet teremteni, amelyben az állam és annak intézményei nem akadályozzák, hanem segítik kibontakozásukat.
• A mértékadó versenyképességi rangsorok (WEF, IMD, Doing Business) értékelése szerint Magyarország a világ 30 legversenyképesebb országa között legyen, és ezzel újra visszavegye vezető helyét a régióban.