Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development, magyarul Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) egy globális szervezet, melynek célja, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében.

Aktuális információk

A Nemzeti Kapcsolattartó Pontok feladata az OECD Multinacionális Vállalkozások számára megfogalmazott Irányelvek (továbbiakban: Irányelvek) hatékonyságának előmozdítása. Vitafórumot kínálnak és segítik az üzleti élet szereplőit, a munkavállalók szervezeteit és más érdekelteket az Irányelvekben megfogalmazottakhoz kapcsolódó, felmerült kérdések hatékony, és az alkalmazható jogszabályoknak megfelelő kezelésében

További információ:

http://oecd.kormany.hu/oecd-nemzeti-kapcsolattarto-pont
http://www.oecd.org/department/0,3355,en_2649_34863_1_1_1_1_1,00.html
http://www.oecd.org/department/0,3355,en_2649_34889_1_1_1_1_1,00.html
http://www.oecd.org/document/3/0,3746,en_2649_34889_1933116_1_1_1_1,00.html

OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont elérhetősége:

Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont

Nemzetgazdasági Minisztérium

Nemzetközi és Európai Uniós Főosztály

H-1055 Budapest V., Honvéd. u. 13-15.

Tel: 00-36-1-374-2562

E-mail:[[[ocMgvtxEviIpJeCGeh22jb3Jzb2x5YS5iZXJlY3ouQG5nbS5nb3YuaHU=]]], [[[NsEDPveStaTYY2IzanVsaWFubmEucGFudHlhQG5nbS5nb3YuaHU=]]]

I. A Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont szerepe, feladata, működésének alapkritériumai, valamint kapcsolata más szervezetekkel:

A Nemzeti Kapcsolattartó Pont (továbbiakban: NKP)

  • széles körben ismertté teszi és terjeszti az Irányelveket, amelyhez felhasználja az elektronikus média eszközeit is, továbbá lehetővé teszi az Irányelvek szövegének nemzeti nyelven való megismertetését,
  • szemináriumokat, üléseket szervez az Irányelvek megismertetése céljából,
  • kapcsolatot létesít az üzleti élet, a munkáltató és munkavállalói, a nem-kormányzati és civil szerveződésekkel a célból, hogy elmagyarázza az Irányelvek alkalmazását és szükség esetén értelmezze azokat,
  • megválaszolja az Irányelvek alkalmazásával kapcsolatban az üzleti élet, a munkáltatói és munkavállalói, a nem-kormányzati és civil szerveződések képviselői, természetes személyek, illetve más NKP-k, a Deklarációhoz még nem csatlakozott országok kormányai részéről felmerült kérdéseket,
  • kapcsolatot tart más országok NKP-jaival, illetve az OECD Nemzetközi Befektetésekkel és Multinacionális Vállalkozásokkal foglalkozó Bizottsággal (továbbiakban: CIME),
  • tevékenységéről évente jelentést készít a CIME részére.

 

Az NKP-k működésének alapfeltételei:

Láthatóság: a csatlakozó országok kormányai tájékoztatják az üzleti élet képviselőit, a munkáltatókat és munkavállalókat, a nem-kormányzati szervezeteket arról, hogy az Irányelvek alkalmazása, az alkalmazásának ösztönzése, továbbá az irányelvek megismertetése céljából NKP-k működnek. Az NKP-k ennek érdekében aktív szerepet játszanak, és szemináriumokat, üléseket szerveznek.

Elérhetőség: az NKP-nak minden érdekelt számára egyszerűen elérhetőnek kell lennie, ehhez segítségként az elektronikus médiák is felhasználhatók. Az NKP-nak minden jogszerű megkeresésre megfelelő időben és módon szükséges válaszolnia.

Átláthatóság: szükségességét az NKP-k elszámoltathatósága és a közvélemény bizalmának elnyerése indokolja. A tevékenység legnagyobb részének ki kell állnia az átláthatósági követelményeket, beleértve az ügyek végső megoldását is, hacsak erre vonatkozólag nem merülnek fel adat - és titokvédelemmel kapcsolatos átláthatóságot korlátozó jogszabályok.

Elszámoltathatóság: az NKP-k fokozott aktivitása a közvélemény látókörébe hozza az NKP-kat. Az NKP-k tevékenységét bemutató éves jelentés és az NKP-k éves ülései alkalmat adnak az ún. legjobb gyakorlatok megismertetésére és ösztönzésére, valamint arra, hogy a CIME megteremtse a tapasztalatcsere lehetőségét és az NKP-k tevékenységével összefüggésben a hatékonyság növelését.

A CIME NKP-val kapcsolatos szerepe, feladata:

A CIME az OECD-nek az Irányelvek felülvizsgálatáért és működéséért felelős testülete. Ez a felelősség nemcsak az Irányelvekre vonatkozik, hanem a Nyilatkozat alapvető eszközeire is. Az OECD Tanács Határozata tartalmazza az Irányelvekkel kapcsolatban a CIME felelősségét, amely ennek értelmében az Irányelvekkel érintett ügyekről megbeszéléseket szervez, szükség esetén tisztázza a kialakult problémákat és helyzeteket, eszmecseréket tart a NKP-król és az Irányelvekről a Tanácsnak jelentést készít.

Annak visszatükröződéseként, hogy az Irányelvek jelentősége az OECD-n kívül megnövekedett a Határozat a nem-csatlakozó országok részére is biztosít konzultációs lehetőséget az Irányelvekkel kapcsolatos összes ügyben, azaz a CIME időről-időre üléseket szervezhet az Irányelvek alkalmazásában érdekelt ország csoportok részére, vagy kapcsolatot létesíthet egy-egy országgal, amennyiben arra igény mutatkozik.

II: Az NKP eljárásrendje megkeresés esetén:

Amennyiben az Irányelvekkel vagy egy vállalattal kapcsolatban megkeresés érkezik a NKP-hoz, megvizsgálja, hogy a megkeresés valóban az Irányelvek hatálya alá esik-e, igényel-e további vizsgálatot és válaszol a folyamodónak, hogy a megkeresés kapcsán megindítja-e vagy sem a szükséges eljárást.

Ha az eljárás megindul az NKP mindazon szervezetekkel konzultál, amelyek segíthetnek a megkeresés megválaszolásában, illetve a probléma megoldásában. Első fokon kezdeményezi a válasz megadását, illetve a probléma országon belüli megoldását. Ha ez nem lehetséges, szükség szerint bevonja más országok NKP-jait. Amennyiben az eset indokolja, felveszi a kapcsolatot az ügyben érdekelt, de a Deklarációhoz nem-csatlakozó országok kormányával vagy kormányaival, illetve ha az ügy bonyolultsága miatt szükséges, a CIME-hez fordul a felmerülő kérdések tisztázása és adott esetben az Irányelvek érintett részének értelmezése végett.

A konzultációkat, illetve a vizsgálatot követően az NKP a megoldási javaslatot tesz a kérelmezőnek. Ha az érintett vállalat és a kérelmező között megegyezést nem sikerül elérni, akkor az NKP az adott ügyről nyilatkozatot ad ki és ennek keretében ismerteti azokat az ajánlásokat, amelyek révén a probléma az Irányelvek szellemében megfelelően rendezhető.

Az Irányelvekkel kapcsolatos észrevétel esetén, annak megtárgyalása után az NKP értelmezi azt és véleményét közli a folyamodóval. Ha a válasz a kérelmező részére nem fogadható el, akkor lehetőség nyílik az Irányelvek érintett részének módosítására irányuló javaslattételre, illetve az érintett rész magasabb szintű tisztázására, értelmezésére. Ebben az estben az NKP hivatalosan megküldi az észrevételt a CIME-nek azzal a megjegyzéssel, hogy az Irányelvek korszerűsítésénél vegye azt figyelembe, illetve szükség esetén a CIME tisztázza, értelmezze a helyzetet. A CIME vizsgálatot követően az NKP közli annak eredményét a kérelmezővel.

Az NKP a megfelelő megoldás elérését segítendő, az érdekelt felektől információkat kérhet, azonban az eljárás alatt az NKP-nak be kell tartani az üzleti titok és a személyi adatvédelem szabályait. Ha a felek között nem sikerül megegyezést elérni, akkor az érdekeltek szabadon nyilatkozhatnak, viszont az eljárás alatt a másik fél által biztosított információkat csak akkor használhatják fel, ha ahhoz az információt adó fél hozzájárult.

Az érdekelt felekkel való konzultációt követően az eljárás eredményét az NKP nyilvánosságra hozza azon információk kivételével, amelyek esetében a bizalmas adatkezelés fenntartása indokolt.

Amennyiben egy a Deklarációhoz nem csatlakozott országban keletkező eset kapcsán érkezik megkeresés, az NKP a legjobb belátása és az alkalmazhatóság feltételeinek megléte szerint követheti a fentiekben ismertetett eljárási rendet.

III. A vállalatokkal kapcsolatos megkeresés, illetve az Irányelvekkel kapcsolatos észrevétel benyújtásának módja:

A kérelmezőnek a kérelmét írásban kell benyújtania és egyidejűleg a következő adatokat, illetve információkat szükséges a Nemzeti Kapcsolattartó Pont rendelkezésére bocsátania:

  • a megkeresést beküldő személy vagy szervezet neve és címe (telefon, fax száma, e-mail címe, illetve szervezet esetében a kapcsolattartó személy neve és beosztása is),
  • az észrevétel vagy az eset, továbbá a körülmények pontos leírása,
  • az észrevételezett eset helye (annak megállapítása végett, hogy melyik Kapcsolattartó Pont vagy ország kormánya az illetékes),
  • annak közlése, hogy az ismertetett eset vagy észrevétel kapcsán az Irányelvek mely szakasza érintett,
  • bármely, az eset elbírálását, megítélését segítő információ leírása, bizonyíték átadása, észrevétel esetén annak indokolása,
  • annak közlése, hogy az NKP rendelkezésére bocsátott információk mely része kezelendő bizalmasan, azaz mely részek nem közölhetők az érintett vállalattal, illetve mely részek nem hozhatók nyilvánosságra az eljárás lezárását követően sem.
  • a megkeresések az alábbi e-mail címen nyújthatók be: [[[tRYmrUDoMswbFMArq71i2DiczanVsaWFubmEucGFudHlhQG5nbS5nb3YuaHU=]]], [[[JNbxoN2Tjb3Jzb2x5YS5iZXJlY3pAbmdtLmdvdi5odQ==]]]

III. Az OECD iránymutatást kínál a „gyenge kormányzati zónák”-ban működő multinacionális vállalkozásoknak

Az „OECD Risk Awareness Tool for Multinational Enterprises in Weak Governance Zones” című dokumentumot az OECD az ún.: „gyenge kormányzati zónák”-ban (weak governance zones) működő gazdasági társaságok számára készítette el.
„Gyenge kormányzati zóna” olyan beruházási környezetet jelent, amelyben a közszektor szereplői gyakorlói nem tudják, vagy nem akarják a közhatalomból eredő szabályozási feladatukat teljesíteni. Tekintettel arra, hogy az ilyen üzleti környezet a multinacionális vállalatokat speciális kihívás elé állítja az OECD Beruházási Bizottsága 2006-ban szükségesnek ítélte egy magatartási kódex megalkotását. A dokumentum a releváns területekre vonatkozó kérdések sorából álló olyan katalógus, amelyet a vállalkozások vezetőségének az adott területre irányuló beruházásaik során javasolt szem előtt tartaniuk.
A dokumentum a Multinacionális Vállalkozásokra vonatkozó Irányelvek rendelkezésein túl az érdekelt vállalkozások számára kiegészítő információval az NKP-nak pedig a vitás esetek megítéléséhez szolgál hasznos útmutatásul.

(Nemzetgazdasági Minisztérium, Gazdaságszabályozásért Felelős Államtitkárság)