A bíróságok központi igazgatásának feladatát az 1997-ben kialakított rendszer az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz telepítette, amelynek elnöke egyben a legfőbb bírói szerv, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is volt. A testületi irányítás egyik legfontosabb problémáját jelentette, hogy a kellő operativitás nem valósult meg, mivel az azonnali döntést igénylő kérdésekre a rendszer jellegéből fakadóan nem születtek meg kellő időben a válaszok. Emellett a Tanács elnöke nemcsak igazgatási, hanem a Legfelsőbb Bíróság elnökeként szakmai vezetői hatásköröket is ellátott.

Az igazságszolgáltatással szembeni alapvető állampolgári elvárás, hogy a bíróságok az ország különböző pontjain a döntéseiket egységes jogalkalmazási gyakorlatot folytatva, ésszerű időn belül hozzák meg. A kiszámítható és időszerű igazságszolgáltatás megvalósulásának egyik feltétele a hatékony, operatív, a társadalmi és gazdasági változásokra gyorsan reagálni képes központi igazgatás, amely ugyanakkor a bírói függetlenséget is teljes körűen és korlátozásoktól mentesen biztosítja.

Kép letöltéseA Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete

Ezen elveket szem előtt tartva átalakításra került az igazságügyi reform keretében 2012. január 1-jével a bíróságok központi igazgatása és szervezetrendszere. Az új igazgatási rendszerben a központi igazgatás feladatát a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól független Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke látja el, aki a már kellő bírói tapasztalattal rendelkező bírák közül kerülhet ki. Szétválasztásra került a legfőbb igazgatási vezetői és a legfőbb szakmai vezetői megbízatás: immár nem ugyanaz a személy tölti be az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségét. Az OBH elnöke a hatásköreit szigorú ellenőrzés mellett gyakorolja; a felügyeleti funkciót a kizárólag bírákból álló Országos Bírói Tanács (OBT) látja el.

Mi az igazságszolgáltatás legfőbb feladata?

Magyarországon az igazságszolgáltatást a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. A helyi és a munkaügyi bíróságok helyébe 2013. január 1-jétől kezdődően a járásbíróságok és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok lépnek. A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el, a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését. A bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben, továbbá a közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.

Melyek az igazságszolgáltatás alapelvei?

1.    A bírói függetlenség elve: a bírók függetlensége annak biztosítását jelenti, hogy a bírók mindenféle befolyástól mentesen, elfogultság nélkül dönthessenek az egyes ügyekben. Ezt a gyakorlatban úgy biztosítják, hogy nagyon szigorú alkalmassági feltételnek kell megfelelnie annak, aki bíró szeretne lenni, és pályája során például nem vállalhat semmilyen politikai tisztséget. Ugyanakkor a bírói hivatás egyfajta életpályamodellt is jelent, a bírók e tisztségüktől csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében mozdíthatók el, megbízatásuk az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szól. A bírókat mentelmi jog illeti meg.
2.    Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve: A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.
3.    Az igazságszolgáltatás egységének elve azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás előtt minden ember egyenlő, a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak.
4.    A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve: ez az elv a demokratikus működés egyik legfontosabb garanciája. A társasbíráskodás azt jelenti, hogy a bírák nem egyedül, hanem tanácsban, ítélkeznek.
5.    A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve: ez a demokratikus működésnek egy újabb garanciája. A nyilvánosság – kevés kivételtől eltekintve - azt jelenti, hogy a tárgyalásokat bárki megtekintheti.
6.    Az anyanyelv használatának elve: ez az elv a minden állampolgárt megillető alapvető jog, amely a jogegyenlőség elvére vezethető vissza. Azt jelenti, hogy a bírósági tárgyalásokon minden ember jogosult a saját nyelvét használni. Alapvető fontosságú, hogy ne legyen nyelvi akadálya annak, hogy az érintettek megértsék, és ezáltal megfelelő módon nyomon követhessék az eljárás menetét.
7.    Az ártatlanság vélelmének elve: senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg a bíróság, jogerős határozatban meg nem állapította azt.
8.    A védelem joga és az ügyvédség: a védelemhez való jogról elsősorban a büntetőeljárások kapcsán beszélünk. A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. Szabadon választhat ügyvédet, de ha nem él ezzel a lehetőséggel, akkor kötelező jelleggel hivatalból rendelnek ki számára egy védőt.
9.    A jogorvoslati jogosultság elve: bárkinek lehetősége van jogorvoslattal élni (vagyis, kérni, hogy az adott ügyet vizsgálják meg még egyszer) bírósági vagy hatósági közigazgatási döntés ellen, amennyiben úgy látja, hogy valamilyen jogát megsértették.
10.    A tisztességes eljárás elve: mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság, ésszerű határidő keretében, tisztességes eljárás keretében bírálja el.

Kép letöltéseJustitia szobra a Kúria csarnokában

Mit csinálnak a bíróságok?

A bíróságok jogalkalmazó tevékenységet folytatnak, vagyis munkájukat a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, meghatározott rend alapján végzik. Konkrét feladatuk a jogsértések megállapítása, a jogviták eldöntése, vagy a jogkövető magatartás kikényszerítése. A bíróságok – szemben az Alkotmánybírósággal – konkrét ügyekben járnak el. A bírósági ügyeket alapjában véve két nagy kategóriába sorolhatjuk: büntetőjogi és polgári peres ügyek. Ugyanakkor a bíróságok hatáskörébe tartozik az úgynevezett közigazgatási bíráskodás is. E feladatok mellett 2012. január 1-jétől a bíróságok feladatai bővültek: a Kúria dönt az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá a Kúria határoz arról is, hogy a helyi önkormányzat elmulasztott-e eleget tenni valamely törvényben előírt önkormányzati rendelet alkotására irányuló kötelezettségének. A Kúria ezen döntési jogkörei az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó ügyekhez hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy a Kúria kizárólag a jogszabály-ellenesség kérdésében dönthet, az Alaptörvénybe ütközés vizsgálatára továbbra is az Alkotmánybíróság jogosult.

Hogyan épül fel a magyar bírói rendszer?

A magyar bírói szervezeti rendszer négy szintű, amely a következőképpen épül fel:
·    A legalsó szintet a járási, a munkaügyi és közigazgatási bíróságok alkotják, és mivel ez a szervezeti hierarchia legalsó foka, a legtöbb ügy ezen a szinten indul.
·    A törvényszékek törvényben meghatározott esetekben első fokon járnak el, másodfokon elbírálják a járási, a munkaügyi és a közigazgatási bíróságok határozatai elleni fellebbezéseket.
·    A hierarchia következő fokán az ítélőtáblák állnak, melyek elbírálják a járásbíróságok és a törvényszékek határozatai elleni fellebbezéseket, és eljárnak a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben. Jelenleg öt ítélőtábla működik az országban: a Fővárosi, a Debreceni, a Győri, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla.
·    A bírói szervezeti rendszer csúcsán a Kúria áll, amelynek a legfontosabb feladata, hogy irányt mutasson a helyes bírói gyakorlatról, ügyelve arra, hogy a bírói jogalkalmazás mindenhol egységes legyen. Elbírálja a törvényszékek, illetve az ítélőtáblák döntései ellen benyújtott jogorvoslatot.

Az állampolgárok ügyei először a munkaügyi, a járási, illetve a közigazgatási bíróságokhoz kerülnek kivizsgálásra. Amennyiben a bírósági tárgyalás valamely szereplője nem ért egyet a bíróság döntésével, akkor lehetősége van kérni az ügy ismételt kivizsgálását (fellebbezés), de ekkor már a bírói hierarchia eggyel magasabb szintjén.

Kép letöltéseA Kúria épülete

Mi az Országos Bírósági Hivatal (OBH)?

Az Országos Bírósági Hivatal elnöki irányítás alatt áll. Az OBH elnöke ellátja a bíróságok központi igazgatásának feladatait, gyakorolja a költségvetésükkel kapcsolatos hatásköröket, illetve felügyeli az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenységét.