A köztársasági elnök alkotmány által definiált legfontosabb feladata.„Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.”

Kép letöltéseÁder János, Magyarország köztársasági elnöke beiktató beszéde alatt

Mik a köztársasági elnök feladatai?

A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. A köztársasági elnök képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein, valamint törvényt; országos népszavazást kezdeményezhet. Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját.

Az államfő különleges jogrendet érintő döntéseket hoz; összehívja az Országgyűlés alakuló ülését; feloszlathatja az Országgyűlést; az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére, továbbá kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét, megerõsíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.

Az államfő az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát; megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket. A köztársasági elnök kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat. Továbbá megbízza az egyetemek rektorait, kinevezi és előlépteti a tábornokokat; Az államfő törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését. Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben, dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben.

Kép letöltéseÁder János, Magyarország köztársasági elnöke leteszi esküjét a parlamentben

Ki lehet a köztársasági elnök és hogyan választják?

Bármely 35. életévét betöltött, választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet köztársasági elnök. Az alkotmány rendelkezése szerint a köztársasági elnököt öt éves időtartamra választják, egy alkalommal újraválasztható. A köztársasági elnököt Magyarországon közvetett módon, az országgyűlés választja meg. A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az országgyűlés elnöke tűzi ki.

A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.

Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.

A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

Mi a köztársasági elnök jogállása?

A köztársasági elnök személye sérthetetlen. A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el. A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.

Kép letöltéseA köztársasági elnök hivatala és rezidenciája, a Sándor-palota

Mikor szűnik meg a köztársasági elnök megbízatása?

A köztársasági elnök megbízatása megszűnik megbízatási idejének lejártával, halálával, ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására. Az államfői megbízatás továbbá megszűnik ha megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn, az összeférhetetlenség kimondásával, lemondásával, valamint a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással.

A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.