Magyarország erősödik. Egyre többen élnek segély helyett munkából, csökkennek az adók és folytatódnak a béremelési programok. Ezeknek köszönhetően minden magyar család tehet egy lépést előre. A kormány célja, hogy az ország erősödését mindenki érezze a saját életében is. Az alábbiakban a legfontosabb kormányzati intézkedéseket és eredményeket foglaljuk össze.

1.     Nő a családi adókedvezmény

A kormány célja, hogy Magyarország családbarát ország legyen. Ezért döntött az Európában is egyedülálló családi adózás bevezetéséről. Ez az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a családi adózás már több mint egymillió családnak nyújt segítséget minden hónapban.

Kép letöltése

2017 januárjában gyermekenként 15 ezer forintra nő a kétgyermekes családok adókedvezménye. Ez azt jelenti, hogy összesen 30 ezer forint kedvezményt érvényesíthetnek havonta. Az egy gyermeket nevelők továbbra is havi 10 ezer, míg a három vagy több gyermekes családok havi közel 100 ezer forintos kedvezményt kapnak.

A családi adózásnak is köszönhető, hogy 2010 óta a házasságkötések száma több mint 40 százalékkal, a termékenységi ráta pedig 15 százzal emelkedett. A családok kiemelt támogatása a magyar gazdasági modell egyik fő pillére. A magyar kormány nem a migrációval, hanem a családok megerősítésével szeretné megoldani a népesedési problémákat.

2.     Nő az orvosok, ápolók és tanárok bére

A magyar gazdaság ma már stabil lábakon áll. Ez lehetővé teszi, hogy több ágazatban is béremelési program induljon. A kormány ezért döntött a pedagógus-életpályamodell bevezetéséről és az egészségügyi béremelésről.

A pedagógus-életpályamodell 2013-ban indult. 2013 és 2017 között átlagosan 50 százalékkal emelkedik a pedagógusok fizetése. A felsőoktatásban is folytatódik a béremelés: az oktatók és a kutatók fizetése 2018-ig összesen 27 százalékkal nő. Amíg a baloldali kormányok elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól, a polgári kormány kiszámítható  életpályát kínál nekik.

A szakorvosok és a szakgyógyszerészek béremeléséről ősszel döntött a kormány. Az ő fizetésük két ütemben 207 ezer forinttal emelkedik. A béremelés az ápolókat is érinti, az ő fizetésük 2019-re átlagosan 65 százalékkal növekszik majd. A rezidensek alapbére is nő 50 ezer forinttal jövő novembertől.

3.     Növekszik a gazdaság

A magyar gazdaság teljesítményét már a nagy hitelminősítők is elismerik. A GDP stabilan növekszik és az államadósság is csökkenő pályán van, miközben tartósan 3 százalék alatt marad a költségvetési hiány. Magyarország erősödését jelzi, hogy sikerült 5 százalék alá csökkenteni a munkanélküliséget. 2010-hez képest 700 ezerrel többen dolgoznak.

A stabil gazdaság jó alapot ad az adócsökkentésekhez és a béremelésekhez. Miközben továbbra is 15 százalék marad a személyi jövedelemadó mértéke (2010 előtt 38 százalékos kulcs is volt), 2017-ben 5 százalékponttal csökkennek a munkaadói adók, és 9 százalékra csökken a társasági adó. Ez azt jelenti, hogy Európában nálunk lesz a legalacsonyabb a társasági adókulcs.

Ezekkel az adócsökkentésekkel a magyar vállalatok ki tudják gazdálkodni a magasabb béreket. A munkaadók, a munkavállalók és a kormány megállapodásának köszönhetően a minimálbér 2017-ben 15 százalékkal, a szakmunkás minimálbér pedig 25 százalékkal növekszik. Nem csak több tehát a munkahely, hanem jobban megéri dolgozni.

Az adócsökkentés más területekre is kiterjed. 2017 januárjától 5 százalékra csökken a legfontosabb élelmiszerek (tej, tojás, baromfi) áfája, és 18 százalékra csökken az internetezés áfakulcsa. Ezt a csökkentett internetes áfát a kormány a brüsszeli kritikákkal szemben is megvédi.

A kormány mindenekelőtt adócsökkentéssel szeretné elősegíteni a béremeléseket. A közös erőfeszítések eredményességét jelzi, hogy a reálbérek 2016-ban több mint 7 százalékkal nőttek.

4.     Ingyenes étkezés 318 ezer gyermeknek

A kormány célja, hogy csökkentse a gyermeket nevelő családok terheit. Ezért minden korábbinál többen kapnak ingyenes étkezést és ingyen tankönyvet. A kormány hivatalba lépésekor 32 milliárd forint állt rendelkezésre gyermekétkeztetésre. Ma ez az összeg már 74 milliárd forint, amely a legmagasabb összeg a rendszerváltás óta. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 92 ezer helyett ma már 318 ezer gyermek étkezik ingyen naponta háromszor. Magyarországon így a kisgyermekek 90 százaléka kap ingyenesen étkezést.

A kormány kiemelt figyelmet szentel a szünidei étkezésre is. A korábbi 3 milliárd helyett 2017-ben már 6,7 milliárd forintot szánunk arra, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a tanítási szünetekben is étkezhessenek.

A diákok kétharmada, minden alsó tagozatos és a szociálisan rászoruló felsős, vagyis összesen 730 ezer diák ingyenesen kapta a tankönyvcsomagot az idei tanévben. Ez 37 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A következő tanévben pedig már az ötödikes évfolyamon sem kell fizetni a könyvekért. Jelentős megtakarítást jelent a szülőknek az is, hogy az elmúlt hat évben a tankönyvek ára átlagosan 40 százalékkal csökkent.

5.     25%-kal nő a szakmunkás minimálbér

Az elmúlt években azt kellett elérnünk, hogy mindenkinek legyen munkája. Egy olyan időszakot kellett magunk mögött hagynunk, amelyben jobban megérte munka helyett segélyből élni. 2010-hez képest ma már 700 ezerrel többen dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy 26 éve nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most.

Nem csak azt szeretnénk elérni, hogy mindenkinek legyen munkája, hanem azt is, hogy mindenkinek megérje dolgozni. Ehhez béremelések kellenek. A béremelések lehetősége azonban nem csupán jó szándék kérdése, ahhoz adócsökkentések is kellenek. Ezért kulcsfontosságú az a megállapodás, ami a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között jött létre 2016 végén. Ennek legnagyobb nyertesei a szakmunkások.

A megállapodás értelmében a minimálbér 2017 januárjától 15 százalékkal nő. Így a 2010-es 73 ezer forint helyett 127 500 forint lesz a havi összeg. A szakmunkás minimálbér 25 százalékkal növekszik, így a szakmunkások 161 ezer forintra számíthatnak majd.

A béremelés 2018-ban is folytatódik, ebben az évben a minimálbér további 8 százalékkal, a szakmunkás minimálbér pedig további 12 százalékkal emelkedik. Ez összességében azt jelenti, hogy a szakmunkások bére 2010-hez képest több mint a duplájára nő majd. Ezek az intézkedések a munka megbecsüléséről szólnak.

6.     10 millió forint otthonteremtésre

A kormány célja, hogy minden magyar családnak saját otthona legyen. Ezért indította el az otthonteremtési programot.  Ennek keretében a magyar családok akár 10 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást is kaphatnak lakásvásárlásra vagy házépítésre. (Ennek közismertebb neve a CSOK.) A legalább három gyermeket nevelő, vagy vállaló családok 10 millió forintos kedvezményes állami hitelt is igényelhetnek. Szintén az otthonteremtést segíti, hogy 5 százalékra csökkent az új lakásépítés áfája. Élénkíthetik a lakásépítési kedvet a nemzeti otthonteremtési közösségek is.

Az otthonteremtési program érdemi segítséget nyújt a családoknak. Ez abból is látszik, hogy a 2015-ös bevezetés óta már több mint 32 ezer család igényelt otthonteremtési támogatást, több mint 70 milliárd forint értékben. Végleg lezárhatjuk a devizahitelek korszakát. Az otthonteremtési program pénzügyi fedezete biztosított, hiszen a 2017-es költségvetésben 211 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.

A kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy hogyan tudnák még többen igénybe venni a kedvezményeket. Ennek megfelelően a kabinet most azt vizsgálja, hogy hogyan lehetne elismertetni a CSOK-ot önrészként. A tervek között szerepel, hogy a megvásárolt lakás vételárát le lehessen vonni a személyi jövedelemadóból.

Az otthonteremtési programnak köszönhetően több új lakás és ház épülhet Magyarországon (a kiadott építési engedélyek száma a két és félszeresére nőtt). Ez segíti a gazdasági növekedést is. Nem utolsó sorban a program ahhoz is hozzájárulhat, hogy több gyermek szülessen Magyarországon. A saját otthon megléte a polgári lét egyik legfontosabb előfeltétele. Ezért a kormány az otthonteremtést nemzeti ügynek tekinti.

7.     Csökken az internet áfája

A kormány egy Európában is egyedülálló kezdeményezésként nemzeti konzultációt indított az internetről. Ez kizárólag online felületeken zajlott. Több tízezren vettek részt a konzultációban, és a legtöbben egyetértettek abban, hogy csökkenteni kell az internethasználattal kapcsolatos adókat. A kormány mindezt figyelembe véve úgy döntött, hogy 2017-től 27-ről 18 százalékra csökkenti az internethasználat áfáját. Ez azt jelenti, hogy soha nem volt még olyan alacsony az internetszolgáltatás általános forgalmi adója, mint amennyi 2017-től lesz.

Az áfacsökkentésnek köszönhetően mérséklődhet a vezetékes és a mobilinternet használatának költsége. A felhasználók akár egyhavi díjat is megspórolhatnak. Az áfacsökkentésre vonatkozó döntést a kormány annak ellenére is fenntartja, hogy Brüsszel kritikákat fogalmazott meg.

A kormány kiemelt célja, hogy 2018 végére minden magyar családnak legyen szupergyors internetszolgáltatása.

8.     Sok százezer új munkahely

A kormány célja az, hogy segély helyett mindenki munkából élhessen. Ezen álláspont szerint hazánk további erősödésének kulcsa, hogy aki tud és akar, dolgozhasson.

Magyarországon a rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian, mint ma. A foglalkoztatottak száma már eléri a 4,4 milliót. 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, ráadásul az új munkahelyek döntő többsége piaci álláshely. A kormányváltáskor az Unió tagállamai közül Magyarország csak a 19. volt a munkanélküliség terén. Az eddigi eredményeket jól jelzi, hogy 2016 októberére 4,7 százalékra csökkent a munkanélküliség.

Ezekhez az eredményekhez az adócsökkentés és a Munkahelyvédelmi Akció is hozzájárult. A könnyebb és sikeresebb munkavállalás érdekében a kormány átalakította a szakképzési rendszert. Emellett továbbra is jelentős források állnak rendelkezésre a közmunkaprogramra, amely azoknak nyújt segítséget, akik átmenetileg nem találnak megfelelő állást.

Ma már azt is célként tűzhetjük ki, hogy ne csak munka legyen, hanem minőségi, magas hozzáadott értékű, egyre jobban fizető munkát is kaphasson mindenki. Ezt a célt szolgálják egyebek közt a folyamatosan bővülő béremelési programok a közszférában. Ezek keretében magasabb bért kapnak majd kézhez a tanárok, az orvosok és az ápolók, a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozók, a felsőoktatási oktatók és kutatók, a rendvédelmi dolgozók, a kormányhivatalokban dolgozók és a kulturális ágazatban dolgozók. Nem csak azt szeretnénk elérni, hogy mindenkinek legyen munkája, hanem azt is, hogy mindenkinek megérje dolgozni.

(kormany.hu)