Isten, áldd meg a magyart! – így, a Himnusz első sorával kezdődik Magyarország új Alkotmánya, amelyet ma szavazott meg az Országgyűlés. Több mint húsz évvel a rendszerváltozás után hazánk megválik a szovjet mintára készült és átmenetiként elfogadott alaptörvényétől, és az új alkotmánnyal szimbolikusan is lezárja a múltat.

A 2012. január 1-jén életbe lépő alaptörvény – a közjogi rendszer szabályozásán túl – képes az ország gazdasági megújítását szolgálni, az újdonságnak számító és erősen hangsúlyos közpénzügyi fejezete révén. Az új alaptörvényről ma tartott zárószavazást az Országgyűlés. A képviselők közül 262-en voksoltak igennel, 44-en nemmel, 1 személy tartózkodott. (78-an nem szavaztak).

Az új alkotmány elfogadása joggal nevezhető történelmi pillanatnak, hiszen Magyarország régi adósságát törleszti. A volt kommunista térség országai közül ugyanis hazánk az utolsó, amely a szovjet mintájú alaptörvényét lecseréli. Az eddigi átmenetinek elfogadott, és 1949-es dátummal ellátott alaptörvényt immár olyan alkotmány váltja fel, amelyet Magyarország maga ír, a nemzeti és az európai értékek iránt elkötelezve.

Hazánk az új alkotmány elfogadásával szimbolikusan is lezárja a múltat, és új fejezetet nyit az ország történetében. Az új alaptörvény megteremti a gazdasági megújuláshoz, az államadósság csökkentéséhez, féken tartásához szükséges alkotmányos garanciákat. Az új magyar alkotmány célja tehát elsősorban nem a közjogi rendszer megváltoztatása, hanem a gazdasági, szellemi megújulás a mögöttünk álló útkereséssel teli húsz év után.

fotó: Hornyák Dániel

Az új alaptörvény kifejezi Magyarország elkötelezettségét az Európai Unió közös alkotmányos értékei és hagyományai iránt, rögzíti az ország polgárainak – tartozzanak bármely nemzetiséghez – egyéni és közösségi jogait, és az EU Alapjogi Charta szellemében meghatározza az alapvető szabadságjogokat. Hazánk az új alkotmány elfogadásával megerősíti elkötelezettségét a jogállam és a demokrácia értékei iránt, a köztársasági államforma keretében megőrzi a magyar parlamentarizmus hagyományait, fenntartja a jelenlegi államszervezet bevált intézményeit, méltó helyen jeleníti meg az alapvető szabadságjogokat.

Az új magyar alkotmány levonja a szükséges következtetéseket az elmúlt húsz év jogállami működésének hibáiból és a közpénzek védelméről szóló szabályozás hiányosságaiból. Mint ismert, az alkotmányozást nemzeti konzultáció kísérte, amelynek keretében néhány vitás kérdésben a magyar állampolgárok kifejthették véleményüket, s az Országgyűlés a többségi véleménynek adott helyt a végleges szövegben. A nemzeti konzultáció során mintegy kilencszázhúszezren küldték vissza a kérdőívet. Az állampolgárok véleményének megfelelően az új alkotmány rögzíti az alapvető jogok mellett a kötelességeket is. Kifejezi, hogy a legfőbb közös értékek: a család, a rend, az otthon, a munka és az egészség.

Az államadósságféknek köszönhetően alkotmányos védelmet kaptak a jövő nemzedékek, egy generáció sem élheti föl a következő jövőjét. Az emberek akaratának megfelelően nem került be az alkotmányba a gyermekek után járó szavazati jog, ugyanakkor erősen jelen van a gyermeknevelés elismerése, a szülők kötelezettségei, és az az elv, hogy a közös tehervállalás mértékét a gyermekes családok esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.

Az emberek többsége véleményének megfelelően az új alkotmány kifejezi, hogy a határon kívül élő magyarság a nemzet teljes értékű része. Az új alkotmány szerkezetében is eltér az eddigitől. Öt részből áll, melyek sorrendje a következő: Preambulum (Nemzeti Hitvallás), Alapvetés (államforma, területi struktúra, jelképek, ünnepek, európai integráció, határon túl élő magyarok és Magyarországon élő nemzetiségek), Szabadság és felelősség (alkotmányos alapjogok), Az állam (lásd az alkotmányos rendszernél), Különleges jogrend (rendkívüli helyzetek).

fotó: Hornyák Dániel

Adósságfék, közpénzek védelme

Az alkotmány új, hangsúlyos közpénzügyi fejezetet tartalmaz, amelynek értelmében az Országgyűlés csak olyan központi költségvetést fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését, sőt elvárja, hogy csökkentse azt. A világos közpénzügyi szabály célja megakadályozni azt, hogy Magyarországot az 1980-as évek második fele és az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása után újra eladósítsák. Erre nagy szükség van, hiszen az utóbbi nyolc évben az ország rendkívüli adósságokat halmozott fel, az államadósság 2002 és 2010 között a GDP 53 százalékáról 80 százaléka fölé emelkedett, így meghaladja a 20 ezer milliárd forintot. Ez rendkívüli teher a magyar gazdaságnak, csökkenti az ország versenyképességét, és jelentős kiadást jelent a költségvetésnek. Az ország csaknem minden energiáját az államadósság és a kamatok fizetése emészti fel.

Mint ismert, a kormány egyik legfontosabb céljának, az ország gazdaságának talpra állítását tekinti, és ehhez az államadósság folyamatos csökkentésére van szükség. Az állam működésének újjászervezése (strukturális reformok) mellett az új alkotmány is jelentős garanciákat tartalmaz ennek elérése. Az új alkotmány értelmében ezt követően a költségvetéseknek azt kell garantálniuk, hogy az államadósság szintje ne haladja meg a megelőző naptári év bruttó hazai terméke értékének felét. Az e célok elérését veszélyeztető központi költségvetést a Költségvetési Tanács megvétózhatja. Továbbá, a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. Ez szintén a nemzeti konzultációban is megfogalmazott erős társadalmi elvárás.

Az alkotmányos rendszer

Magyarország demokratikus intézményei nem, vagy csak kis mértékben változnak. Hazánk továbbra is parlamentáris demokrácia. Az eddigi szabályozásához képest kibővül a törvények alkotmányossági vizsgálata, az úgynevezett előzetes normakontroll lehetősége. Ezentúl, nemcsak az államfő, hanem a parlament is bármely kérdésben alkotmányossági vizsgálatot kezdeményezhet a törvény hatályba lépése előtt. Az utólagos normakontroll során az Alkotmánybíróságnak lehetősége lesz konkrét bírósági ítéletek alapjogi felülvizsgálatára is. Az alkotmány a jogállami normáknak megfelelően garantálja az igazságszolgáltatás független és befolyástól mentes működését. A nemzetiségek jogainak védelmét is ellátó egységes és hatékony ombudsmani hivatal jön létre. A költségvetés elfogadásának folyamatában – az államadósság féken tartása érdekében – vétójogot kap a Költségvetési Tanács.

fotó: Hornyák Dániel

Nemzeti hitvallás

Az alkotmány a Nemzeti Hitvallással kezdődik, amely rögzíti Magyarország helyét a nyugati civilizációban, és felidézi azokat a szellemi értékeket és történelmi tényeket, amelyek hazánk történetében kiemelkedőek. A fejezet megemlékezik a kereszténység szerepéről a magyar történelemben, és a Szent Koronáról, amely a magyar államiság folytonosságának jelképe. Rögzíti, hogy a nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők; vállalja nyelvük és kultúrájuk ápolását és megóvását. Az alaptörvény tagadja a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett emberiség elleni bűnök elévülését. Megfogalmazza továbbá, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság, valamint – többek között – rögzíti az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. A preambulum utal arra, hogy Magyarország mai szabadsága az 1956-os forradalmunkból eredeztethető. Kiemeli a szabadságáért és függetlenségért folytatott küzdelmek jelentőségét.

Alapvető jogok

Az alkotmány az EU Alapjogi Charta figyelembe vételével határozza meg az alkotmányos alapjogokat, így deklarálja az emberi méltóság sérthetetlenségét, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot és a tulajdon védelmét. Külön intézkedésekkel védi a nőket, a gyermekeket, az időseket és fogyatékkal élőket. A tervezet rögzíti, hogy házasság férfi és nő között jöhet létre. Ugyanakkor a magyar jogrendszerben létező regisztrált élettársi kapcsolat létesítésére azonos neműek is jogosultak. Az alaptörvény egyértelművé teszi, hogy az államnak nem elég a jogegyenlőséget biztosítani, feladata az esélyegyenlőség megteremtése.

Család- és életvédelem

Az alkotmány kiemeli a családok és az emberi élet védelmének jelentőségét. A kormánypártok már korábban garanciát vállaltak arra, hogy kizárólag olyan alkotmányos rendelkezéseket fogadnak el, amelyek nem eredményezik a magzati élet védelméről szóló, 1992-ben elfogadott törvény módosítását. A magzati élet védelmének rögzítésével az alkotmány a két évtizede létező alkotmánybírósági gyakorlatot jeleníti meg, és minden ellentétes hírrel ellentétben az alkotmány nem változtat a hatályos abortusz-szabályozáson.

fotó: Hornyák Dániel

Nemzetiségek jogai

Az új alkotmány mind preambulumában, mind normaszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja. Egyértelművé teszi, hogy minden valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. Az alkotmány védi a magyar nyelvet, ugyanakkor a nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. Rögzíti a nemzetiségek helyi és országos önkormányzatok létrehozatalára vonatkozó jogát. Ezen kívül általánosságban garantálja az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.

A határon túl élő magyarok

Az új alaptörvény a hatályos alkotmányhoz hasonlóan rögzíti, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, egyéni és közösségi jogaik érvényesülését, közösségi önkormányzataik létrehozását, valamint a szülőföldön való boldogulásukat. A nem Magyarországon élő magyar állampolgárok választójogának kérdését az alkotmány nem dönti el, erről a választójogi törvény elfogadásakor születik döntés. A kormánypárti politikusok ugyanakkor nyilvánvalóvá tették, hogy azt a többségi európai gyakorlatot kívánjuk követni, mely szerint az állampolgársággal valamilyen formában együtt jár a választójog is.

Sarkalatos törvények

Az alaptörvényhez számos sarkalatos törvény fog csatlakozni, amelyek részletesen szabályozzák az egyes területeket. Mint pl. a helyi önkormányzatokról, az országgyűlési képviselők választásáról, a családok védelméről, az állami vagyonról, a takarékos állami gazdálkodásról és költségvetési felelősségről szóló törvények. A sarkalatos törvényeket még az idén megalkotja a parlament.

(kormany.hu)