A kormány megalakulása óta az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozatát hajtotta végre, mert az elmúlt években büntetlenül hagyott és szervezetten gyakorolt korrupciónak és az afelett szemet hunyóknak súlyos szerepe van az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének kialakulásában, az általános erkölcs és bizalom lábbal tiprásában.
A kormány elkötelezett abban, hogy az állam iránti bizalmat növelje, és minden rendelkezésre álló eszközzel garantálja a nemzeti vagyonnal és a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a korrupció felderítését és a bűnösök elszámoltatását. A rendszerváltás óta először van kormányzati antikorrupciós program, amelynek végrehajtása is megkezdődött. Mind a jog, mind a közigazgatás, mind a gazdaság terén sor került a korrupció elleni küzdelemhez szükséges feltételek javítására. Ennek eredményeképpen Magyarország egy új fejezetet nyitott meg a korrupcióellenes harc terén. A szigorúbb szabályozás megteremtésén túl most már a megelőzésre is hangsúly kerülhet, hogy minél tisztább közigazgatás és minél tisztább közélet jöjjön létre.
A korrupció három területét – a politikai, a társadalmi és a gazdasági korrupciót – együtt kell kezelni, mivel ezek hatással vannak egymásra, együttesen érvényesülnek. A korrupt politika nem a közjó érdekében tevékenykedik, hanem egyedi részszempontok mentén működik, ennek eredményeként társadalmi bizalmatlanságot szül, aláássa a politika legitimációját. A társadalmi bizalmatlanság eredményeként valósul meg a gazdasági korrupció, hiszen ha a gazdasági szereplők nem bíznak egymásban, akkor kerülőutakat választanak az üzleteik lebonyolítására.
Korrupcióellenes megállapodás
A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről írt alá nyilatkozatot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével és Polt Péter legfőbb ügyésszel 2011. november 18-án.
A nyilatkozat aláírói személyes erkölcsi felelősséget vállaltak az általuk vezetett állami szervezet korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítéséért, a rendelkezésre álló legkorszerűbb eszközökkel történő fejlesztésérért. A nyilatkozattevők lefektették, hogy az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének tiszteletben tartása mellett összehangolt lépéseket tesznek a korrupció megelőzéséért, megfékezéséért, ennek érdekében folyamatosan konzultálnak és partnerszervezeteik, valamint más állami szervek bevonásával együttműködések hálózatát igyekeznek kialakítani. A megállapodás példa nélküli mind Magyarországon, mind a világon.
A nyilatkozat aláírásának 1 éves évfordulóján 2012. december 5-én az állami szervek vezetői közösen értékelték az eddig elvégzett munkát és eredményeket.
Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia
Magyarország 2010 szeptemberében csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához (IACA), amely az ENSZ, az Interpol, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az osztrák állam kezdeményezésére jött létre. Ez a világ első oktatási intézménye, amit a korrupció elleni harcnak szenteltek. Az intézmény a világ minden tájáról képez szakembereket a kormányzati és nem kormányzati szerveknél egyaránt (a privát szektorban, a civil társadalomban, illetve a bírók, ügyészek, rendőrök között). A Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia nemzetközi szervezetként való létrehozásáról szóló megállapodás aláírására az alapító konferenciáján, 2010. szeptember 2-3. között került sor és mérföldkőnek tekinthető a korrupcióellenes nemzetközi együttműködés területén. Az Országgyűlés 2011. március 7-én elfogadta azt a törvényt, mely elismeri a megállapodás kötelező hatályát Magyarországra. Magyarország alapító tagként történő csatlakozása mind a magyar-osztrák kétoldalú kapcsolatok, mind az Európai Uniót érintő korrupció elleni együttműködés tekintetében kiemelkedő jelentőségű. Magyarország a korrupció elleni küzdelemben szorosan együtt kíván működni a nemzetközi szervezetekkel, kiemelten az ENSZ-szel és az OECD-vel. Ez az együttműködés kétirányú, hiszen Magyarország korrupcióellenes stratégiájának kidolgozása során rendkívül fontos figyelembe venni más részes államok tapasztalatait, észrevételeit, elfogadott gyakorlatait és megoldásait. Emellett pedig számos területen Magyarország is rendelkezik kiváló szakértői kapacitással, amelyet fel tud ajánlani más országok számára, különös tekintettel a MENA országokra (Közel-keleti és Észak-Afrikai országok csoportja).
Közigazgatási antikorrupciós program
A Kormány 2012. március 28-án elfogadta közigazgatási korrupciómegelőzési programját, mely jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben, hiszen a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű kormányzati szintű program. A fő cél, hogy az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön, a közigazgatás, államigazgatás, a kormányzati szervek jó ellenálló képességűek legyen a korrupcióval szemben. A program elsődlegesen a közigazgatási, és részben egyes közszolgálati korrupciós jelenségek visszaszorítását célozza meg. A program olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítségével a közigazgatási szervezetek napi működésében fog megjelenni a korrupciós kockázatok elemzése, a gyanús esetek feltérképezése, kivizsgálása, illetve lehetőség szerinti megelőzése. A cél az, hogy korrupció jelenségét felismerő, azt elítélő és elhárító közszféra jöjjön létre, továbbá egy olyan társadalmi összefogás életre hívása, amely elősegíti etikai értékeink gyakorlatban való megszilárdítását.
A Kormány a program és a végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadásával kinyilvánította a korrupció visszaszorítása iránti elkötelezettségét. A program szorosan illeszkedik a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretei közé is, hiszen annak is egyik fő eleme, hogy a korrupció ellen érdemi intézkedések történjenek. A program az elmúlt két évtizedben követett korrupció elleni fellépésen túlmutat, hiszen nemcsak a büntetőjogi eszközök alkalmazását hangsúlyozza, hanem fontos szerepet szán a korrupció megelőzésének, az integritás erősítésének is.
A Kormány felhívta a korrupció elleni küzdelemért különös felelősséget viselő kormányzati szervezeteket, illetve a független állami szervezeteket (vagyis az Állami Számvevőszéket, az Országos Bírósági Hivatalt, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Közbeszerzési Hatóságot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, a Legfőbb Ügyészséget, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot), hogy antikorrupciós tevékenységükről és együttműködésükről évente adjanak általános összefoglaló tájékoztatást, adatokat a Kormány számára.
A Kormány felkérte a nemzetgazdasági és nemzeti fejlesztési minisztereket, hogy tekintsék át a korrupciós kockázatok szempontjából a közbeszerzési törvényt, valamint a nemzeti és közösségi költségvetési pénzügyi támogatások szabályrendszere alkalmazásának tapasztalatait, és ha szükséges, tegyenek javaslatot a beavatkozási pontokra. A Kormány különösen fontosnak tarja, hogy a nyilvánosság további növelésének kereteit is áttekintse e jogszabályok felülvizsgálatakor.
A Kormány a közigazgatási és igazságügyi minisztert arra kérte, hogy tekintse át a bejelentővédelmi jogi szabályozást, és tegyen előterjesztést annak szükség szerinti korrekciójára, valamint részletes eljárási és szervezeti szabályokkal való kiegészítésére. Elvégzik továbbá a jogi személyek büntetőjogi felelősségével kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatát is. A bejelentő-védelem megerősítéséről 2012 októberében szakmai fórumot tartott a KIM, amelyen részt vettek a magyar közigazgatás képviselői és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői, akik a hazai és nemzetközi tapasztalatokat mutatták be. A műhelymunka célja az volt, hogy a résztvevők tegyenek javaslatokat a hazai szabályozás irányelveire. Vizsgálták például Svájc, Ausztria, az Egyesült Királyság bejelentővédelmi modelljét. A bejelentővédelem intézményének lényege, hogy megfelelő felületet és védelmet nyújtson azok számára, akik a felhívják a figyelmet valamely szerv működése során tapasztalt visszaélésekre, hiányosságokra. A közérdekű bejelentők nem saját, hanem a közösség, mindannyiunk érdekében cselekednek, így joggal kell számítaniuk az esetleges retorziókkal szemben a kiemelt védelemre. A bejelentővédelmi szabályozás felülvizsgálata és az új törvényi rendelkezés előkészítése jelenleg is tart, a törvényjavaslaat a szakértői egyeztetések után várhatóan a 2013. tavaszi ülésszakon kerülhet az Országgyűlés elé, a jogszabály előreláthatólag 2013 őszén léphet hatályba.
Az összehangolt etikai szabályozás elősegítése érdekében Zöld Könyv készült, amely alapján a közszolgálati hivatásrendi köztestületek, illetve a költségvetési szervek saját szervezetükre szabva elkészítik saját hivatásrendi, illetve szervezeti etikai kódexüket.. A közszolgálati etikai kódexek alapját képező Zöld Könyvet a KIM társadalmi egyeztetésre is bocsátotta Az állami szerveknél érvényesítendő etikai irányelveket tartalmazó Zöld Könyv a közszféra hivatásetikai normáit gyűjti egybe a korrupció elleni kormányzati küzdelem jegyében. A Könyvben megfogalmazott javaslatok védik a kormánytisztviselőket, javítják szervezeten belüli viszonyok átláthatóságát és tájékozódási pontul szolgálnak az esetleges etikai dilemmák feloldása során.
A Könyv tizenhat olyan hivatás etikai követelményt fogalmaz meg, melyek mindenkire egyformán vonatkoznak. Ezek között van például az, hogy a tisztviselők feladataikat az alaptörvényhez hűen és elkötelezetten végzik el, nemzeti érdeket teljesítenek, felelősen, szakszerűen, pártatlanul dolgoznak az átláthatóságot biztosítva. A vezetőknek további fontos követelményeknek kell megfelelniük, ezek pedig a példamutatás, munkatársaik támogatása, a következetes számonkérés és a szakmai szempontok érvényesítése.
A központi közigazgatás antikorrupciós képzéseinek első lépéseként a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programban résztvevő valamennyi ösztöndíjas fiatal már 2012 augusztusától részt vesz a korrupciómegelőzési képzésen. A korrupció elleni értékek megjelennek a 2013 őszén életbe lépő új Nemzeti Alaptantervben is így a 9-12. évfolyamos diákok számára az etikai oktatás fontos elemévé válik a közösségi és társadalmi korrupció problémája.
A Kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is bevonta a korrupciómegelőzési projektbe. .Február 22-én integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés indult, amelynek célja olyan szakemberek képzése, akik tevékenységükkel tovább fokozzák az átláthatóságot a közigazgatás minden területén. Ennek keretében 2014 májusáig 100 integritás tanácsadó szakembert képeznek ki a közigazgatás számára, akik alkalmasak és képesek arra, hogy egy közigazgatási szervezetben támogassák az integritásirányítási rendszer erősödését, hozzájáruljanak a korrupciómentes, etikus szervezeti kultúra megerősítéséhez. Az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek a közigazgatásban széleskörűen alkalmazhatók és hozzájárulnak a korrupció visszaszorításához, a tisztességes, ügyfélközpontú, etikus közigazgatás megteremtéséhez. A képzés elindulása nemcsak a magyar közszolgálat számára fontos, hanem nemzetközi jelentőségű képzési fejlesztés, mely példaértékűvé teszi hazánk korrupció-ellenes intézkedéseit. 2013 szeptemberéből a korrupció megelőzéssel és az integritással kapcsolatos ismeretek beépülnek a közszolgálati graduális képzés tantárgyai közé.
A Kormány 2012-ben döntött róla, hogy Magyarország csatlakozik az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Norvégia és további öt állam által 2011. szeptember 20-án aláírt, Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) kezdeményezéshez. Ezzel tovább szélesedik a nemzetközi szervezetekkel közös antikorrupciós tevékenység.
A kormány ezért 2013 februárjában akciótervben rögzítette hazánknak a Nyílt Kormányzati Együttműködés keretében teendő vállalásait. Az akcióterv elfogadásával Magyarország tovább erősíti elkötelezettségét a nyílt kormányzás mellett, amely egyenesen következik az új Alaptörvényből is. Ez többek között kimondja, hogy hazánk a kiegyensúlyozott, átlátható, fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, ahol mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
A kormány vállalja a költségvetési adatok nyilvánosságának az erősítését, közérthetőségének javítását. Ennek elemeként a jövőben a központi költségvetés és módosításai tervezete, valamint a végrehajtott költségvetés adatai számszerű és grafikus módon is megismerhetővé válnak.
Cél az is, hogy a közbeszerzési adatok kereshetősége javuljon, azaz a közbeszerezési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok, adatok kereshetőek, lekérdezhetőek, könnyen azonosíthatóak legyenek, ezáltal javítva a nyilvánosság biztosításának mértékét.
Fontos vállalás, hogy a köztulajdon hasznosítására és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyilvánossága erősödjön, így az ellenőrzések kiterjednek majd a közzétételi kötelezettségekre is. A kormány áttekinti a közbeszerzési törvényt, valamint a nemzeti és közösségi költségvetés pénzügyi támogatások szabályrendszere alkalmazásának tapasztalatait a korrupciós kockázatok szempontjából. Emellett az önkormányzati döntések átláthatóságát erősítve, főszabály szerint nyílt üléseket kell tartani önkormányzati vagyonhasznosítás és beszerzési ügyekben, valamint az előterjesztéseket a testületi ülésére szóló meghívó kiküldésével egyidejűleg a honlapon is közzé kell tenni.
Tartalmazza az akcióterv a korrupció megelőzéssel és integritással kapcsolatos ismeretek terjesztését, így az állami szervek tisztviselői számára indított képzéseket, az iskolai tankönyvek tartalmának felülvizsgálatát, valamint a társadalmi célú tájékoztatási kampányokat.
Része az akciótervnek a korrupció megelőzését segítő integritásirányítási rendszer bevezetése a közszférában is. Ennek kapcsán a kormány vállalja, hogy biztosítja és támogatja a közszféra szervezetei és az állami gazdasági társaságok részvételét az Állami Számvevőszék Integritás Felmérésében, és bevezeti a kormány által megtárgyalandó előterjesztések, miniszteri rendeletek tervezeteinek korrupciós kockázatok szempontjából történő elemzését.
A kormány február 13-án elfogadta az 50/2013. (II.25.) kormányrendeletet az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló kormányrendeletet. A márciusban hatályba lépő kormányrendelet szerint az államigazgatási szerveknél évente december 31-éig fel kell mérni az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos korrupciós kockázatokat, és ez alapján egyéves korrupció megelőzési intézkedési tervet kell megfogalmazni a kockázatok kezelésére. Emellett a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására általános eljárásrendet is ki kell kialakítani.
A korrupciós kockázatok kezelésére integritás tanácsadót kell kijelölni az egyes szerveknél, akinek az a feladata, hogy közreműködjön az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos korrupciós kockázatok felmérésében, az azok kezelésére szolgáló intézkedési terv, valamint az annak végrehajtásáról szóló integritás jelentés elkészítésében.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkötelezett a korrupció elleni küzdelem jogszabályi környezetének megújítása tekintetében, ennek érdekében korrekt és szakmailag célravezető egyeztetések lefolytatására törekszik a társadalmi szervezetekkel, így például a Transparency Internationallal is. 2012. novemberben jelentette be a KIM, hogy egyszerű, mindenki számára áttekinthető egyeztetési mechanizmust alakít ki, amely lehetőséget biztosít úgy az egyes egyeztetések határidejének rögzítésére, mind azok szakmai tartalmának kialakítására. 2012. december 15-én arról az akciótervről egyeztettek, mely a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez történő csatlakozás vállalásait tartalmazza. 2013. január 18-án újabb találkozóra került sor, melynek keretében a közérdekű bejelentésekről, a bejelentők védelemről, annak jogi szabályozásáról egyeztetett a tárca civil szervezetekkel. A február 22-i egyeztetés témája az antikorrupciós tájékoztatási kampány volt, a következő találkozóra várhatóan március 22-én kerül sor.
Átláthatóvá és a piac számára is hozzáférhetővé vált a nyilvántartott közadatok rendszere, miután 2012-ben elfogadta az Országgyűlés a közadatok újrahasznosításáról szóló törvényt. A cél az volt, hogy ezek az adatok szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak. A KIM a cél megvalósítása érdekében 80 millió forintos európai uniós forrásból az adatok, információk szolgáltatásával kapcsolatos jogszabály-felülvizsgálati programot indított, mely 2013. augusztus végéig valósulhat meg.
Folyamatban van az új, korrupciós kockázati elemekkel kiegészített hatásvizsgálati lap tesztelése, melyet várhatóan 2013-ban vezetnek be. Az új elemekkel kiegészített hatásvizsgálati lapot kell majd csatolni a megtárgyalandó kormány-előterjesztésekhez és miniszteri rendeletekhez.
A korrupciómegelőzési projekttel kapcsolatos információk és szakmai anyagok közzétételére 2013. március 1-től új honlap indult (http://korrupciomegelozes.kormany.hu). A honlapon a kormányzati antikorrupciós intézkedésekről, rendezvényekről találhatóak háttéranyagok, illetve szakmai dokumentumok.
Megerősített felderítés
A korrupciós bűncselekmények felderítése érdekében megerősítette a kormány az ügyészséget. A Kormány törvénymódosítással elérte az ügyészség függetlenségének további erősítését és jelentős költségvetési támogatást nyújt ahhoz, hogy az ügyészségen belül megalakulhasson a korrupcióellenes csoport. A 2011-től az ügyészség milliárdokkal több támogatást kap, mint az előző években, amelynek egy részét kifejezetten a korrupcióellenes munkacsoport működésére biztosítja a kabinet. Az ügyészség hatáskörét is növelte a Kormány, a hivatali bűncselekmények felderítése érdekében az ügyészség számára lehetővé tette titkosszolgálati eszközök használatát is. A Központi Nyomozó Főügyészségen 2011. április 2-án kezdte meg működését a Korrupció Elleni Ügyek Osztálya nyolc ügyésszel. Nőtt a korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészek száma, 2012-től katonai ügyészek is eljárnak ilyen ügyekben.
A Legfőbb Ügyészség kiemelt feladatként kezeli a korrupciós bűncselekményekkel foglalkozó kollégák továbbképzését csakúgy, mint a határokon átnyúló korrupciós cselekmény-sorozatok felderítését is segítő különböző nemzetközi szervezetekben – mint például az EUROJUST-ban – történő aktívabb szerepvállalást.
Az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvény bővítette a rendőrségről szóló törvényben meghatározott bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatok körét. A 2011-től a rendőrségnél létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat munkájának eredményeképpen sikerült olyan belső korrupciós hálózatokat megszüntetni a rendvédelmi, hivatásos állományon belül, amelyek korábban fedésben voltak. A Szolgálat kiemelt feladata a korrupció csökkentése, a szervezet bűnözői körök rendvédelmi szerveken belüli térnyerésének megakadályozása, a magas szintű felderítő munka folytatása, illetve a hivatásuk miatt veszélybe került munkatársak és családtagjaik számára a megfelelő védelem megszervezése.
Hatékonyabb igazságszolgáltatás
A Kormány jelentős lépéseket tett továbbá az igazságszolgáltatás felgyorsítása érdekében, hogy a bűncselekményt elkövetők ne maradhassanak éveken át büntetlenül. Az igazságszolgáltatás eljárásainak gyorsítását szolgálja az a szabály, amelyet még 2010 nyarán fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály megengedi, hogy szabálysértési ügyekben bírósági titkárok is eljárhassanak, ami érdemben csökkenti a bíróságok ítélkezési munkájának időtartamát.
A bíróságok működésének javítása érdekében a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a bírósági eljárások gyorsítását célzó, úgynevezett „gyorsító csomagot”, ami 2011. március 1-jén lépett hatályba és a bíróságok hatékony működésének elérését, az eljárások lerövidítését segíti. Ezen kívül 2011-ben az előző évekhez képest 3 milliárd forinttal növelte a bíróságok költségvetését a kormány.
2011. július 4-én az Országgyűlés a Kormány javaslatára újabb büntetőeljárások gyorsítását, egyszerűsítését célzó törvényt fogadott el, melynek egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a vádlott vagy a védője szándékosan ne húzhassa el az eljárások időtartamát. A törvénymódosítás kiemelt jelentőségű ügynek minősítette a többi között a közélet tisztasága elleni, valamint az el nem évülő bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő eseteit, illetve a bűnszervezetben részvételt, így is segítve a korrupció elleni hatékonyabb fellépést. Fontos előrelépés az ügyek elhúzódásának megakadályozásában, hogy a kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, az ügyekben eljáró bírákat a határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól felmenthetik, vagy mentesíthetik, a tárgyalás határnapját pedig három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni. Szintén az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a szakértőt rendbírsággal sújtják, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt túllépi.
Az ügyészség és a bíróságok hatékonyabb, átláthatóbb és ésszerűbb működését garantálja az Országgyűlés által 2011-ben elfogadott igazságszolgáltatási reform is, amelynek egyik fő törekvése, hogy minden ügyben legfeljebb két éven belül jogerős ítélet szülessen. Alapvető cél, hogy a törvények hatékonyan biztosítsák az állampolgárok joghoz való hozzáférését, vagyis szakszerűen, a bírói függetlenség garantálásával, ugyanakkor időszerűen, azaz ésszerű határidővel legyen képes biztosítani a jogszolgáltatást. Az új szabályozás értelmében a katonai ügyészség megszűnt. A változás hatása nagy jelentőségű, hiszen így az új törvények biztosítják a jogegységet, másrészt kapacitásokat szabadít fel, így például a korrupció elleni küzdelemben alkalmazható a korábbi katonai ügyészi személyi állomány. Az ügyészségi törvényeknek egyértelműen az a célja, hogy az ügyészség a korrupció elleni küzdelemben nagyobb segítséget kapjon, az ügyészségi nyomozást támogassa az új törvény.
A Kúrián külön munkacsoport elemzi a feladatellátást érintő valamennyi kockázattípust – a Kúria épületének műszaki állapotától kezdve a létszám-és illetménygazdálkodási kérdésekig –, s ennek során kiemelt figyelmet fordít a korrupciós kockázatokra.
Az Országos Bírósági Hivatal megalapította a Bírósági Integritás Munkacsoportot, amely részt vesz a bírósági igazgatás törvényességet, szakmaiságát biztosító protokoll kialakításában, a bírák és igazságügyi alkalmazottak feddhetetlenségét biztosító, valamint a bírósági szervezet átlátható és számonkérhető működését biztosító intézkedések kidolgozásában.
Az Állami Számvevőszék korrupcióellenes tevékenységének egyik kiemelt eleme a korrupciós kockázatokra és a korrupcióval szembeni védettségre koncentráló Integritás Projekt volt. A projekt fő eleme a kockázati térkép, amelynek alapja a költségvetési szervek önkéntes, kérdőíven alapuló adatszolgáltatása. Ebből az ÁSZ által kidolgozott kockázati módszertan alapján három kockázati érték kerül kiszámításra. A költségvetési szervekre vonatkozó adatokat az interneten bárki számára hozzáférhető Korrupciós Kockázati Térkép jeleníti meg. A szemléletformálás érdekében az ÁSZ elektronikus tananyagot dolgozott ki, amit ingyenesen hozzáférhetővé tett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére. A tananyag 2012. július 1-jétől az ösztöndíjas hallgatók részére elérhető, ezzel erősítve a közszolgálatban elvárt kulcskompetenciákat. A projekthez kapcsolódóan regionális tanácskozásokra, integritás menedzsment tréningekre, nemzetközi szemináriumra is sor került. A Számvevőszék ellenőrzési tervében kiemelt helyen kezeli a korrupcióellenes fellépés alapját jelentő belső ellenőrzést és a belső kontrollmechanizmusokat. A korrupciós veszélyeztetettség csökkentését szolgálja a kockázatelemzés bevezetése az ellenőrzési témaválasztás és a panaszügyek kezelése terén, illetve az is, hogy elkezdődött az integritási szempontok beépítése a kockázatelemzési rendszerbe. Fontos előrelépés, hogy az új ÁSZ-törvénynek köszönhetően minden számvevőszéki jelentés nyilvános, illetve hogy az ÁSZ Hírportál elindításával nemzetközi szinten is egyedülálló módon átláthatóvá vált a Számvevőszék működése.
Szigorúbb büntetőjogi következmények
Az igazságszolgáltatási reform keretében alkotott alapvető új kódexekben, mint a 2014. március 15-től életbe lépő új Polgári Törvénykönyvben és a - 2013 júliusában életbe lépő - új Büntető Törvénykönyvben is visszaköszönnek a közigazgatás fejlesztésében is kiemelt értékek: a korrupció elleni harc és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás elvárása.
Az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja Magyarországról szóló országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a Kormány javaslatára az Országgyűlés 2011. november 14-én döntött róla, hogy a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget. Így nem lesz automatikus az enyhítés, alkalmazásának mértéke a bíróság döntésétől függ, és így megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére.
Büntető tárgyú törvények módosításával az Országgyűlés 2011. november 14-én döntött róla, hogy a Büntető Törvénykönyvön belül a „Befolyás vásárlása” alcímmel megteremti az aktív befolyással üzérkedés egyértelmű büntethetőségét. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki ilyen bűncselekményt követ el.
A módosítás nemzetközi ajánlások alapján szigorította az elévülés idejét a közélet tisztasága és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében, így az elévülési idő minimumát három év helyett öt évben határozza meg.
Több hónapon át tartó szakmai és társadalmi egyeztetést követően a kormány javaslatára az Országgyűlés 2012. június 25-én elfogadta az új Büntető Törvénykönyvet, amely szigorúbb büntetési tételeket tartalmaz a korrupciós bűncselekményekre. A 2013. július 1-jén hatályba lépő új Btk. további lépéseket tesz a közélet tisztaságát védeni képes szabályok megalkotására.
Újabb kiskapuk záródnak be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt azzal, hogy a Magyarország által is elfogadott nemzetközi egyezmények, ajánlások nyomán új tartalmú különös részi tényállások jönnek létre. Ilyen például a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, amely a jövőben bűncselekménnyé teszi például az EU Bírósága vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság vonatkozásában elkövetett vesztegetést is. A Btk. minősített esetként kezeli, ha az aktív gazdasági vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. A strómanok által vezetett cégek bejegyzésének megakadályozása érdekében büntethető lesz az a személy, aki közreműködik abban, hogy olyan gazdálkodó szervezet vagy magánszemély kerüljön tulajdonosként bejegyzésre a cégnyilvántartásba, akinek a lakóhelye ismeretlen, vagy a székhelyén nem lelhető fel, illetve aki, vagy amely nem a gazdasági társaság tényleges tulajdonosa. Az új Btk. szerkezetileg egyszerűsíti a tényállásokat, így például egy fejezetben szabályozza a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket.
Az új Btk. a mindennapi tapasztalatok alapján korszerűsíti a gazdasági bűncselekmények körét, más fejezetekbe kerülnek a nem szorosan a gazdasági élet prudens működését sértő bűncselekmények, mint például a számítógépes bűncselekmények.
A költségvetést károsító bűncselekmények kiemelt megkülönböztetést kapnak azáltal, hogy külön fejezetbe kerülnek. Ide tartoznak az olyan bűncselekmények például, mint a 2011-es Btk. módosítás során létrehozott költségvetési csalás.
Főként az állami vállalatok esetében régóta űzött gyakorlat a vagyon színlelt gazdasági tevékenységgel (például fiktív tanulmányírással) történő „kitalicskázása”. Erre ad hatékony választ a gazdasági csalás nevű új tényállás. Az utóbbi években többször előfordult, hogy a jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Amennyiben nem történt természetes személy megtévesztése ennek során, a csalást nem lehetett megállapítani. A hűtlen kezelés tényállás ugyanis nem tudta ezeket az eseteket megfelelően kezelni, ezért indokolt a színlelt gazdasági tevékenység végzésben megnyilvánuló megtévesztő jellegű jogtalan haszonszerzési célzatú magatartások büntetőjogi szankcionálása.
Hatalmi elit elszámoltatása
A kormányalakulást követően megkezdődött a korábbi hatalmi elit elszámoltatása, a nemzeti vagyonnal való felelőtlen bánásmód felderítése. A Kormány elszámoltatási és korrupcióellenes Kormányzati feladatokért felelős kormánybiztost nevezett ki, aki az állami cégeknél történt korábbi visszaéléseket és az állami földek jogellenes elherdálását vizsgálta. A kormánybiztos, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) munkájának köszönhetően több ügyben kezdődött átfogó vizsgálat, született feljelentés és indult nyomozás.
Alaptörvény, nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás
A Kormány által az Országgyűlés elé terjesztett egyik első törvény az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvénycsomag volt. A törvény szigorú feltételeket szab az állami vagyon kezelésére és rögzíti, hogy a vagyon hasznosításából származó bevételt vissza kell forgatni a vagyonkezelésbe, az nem a központi költségvetést gyarapítja. Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépő új Alaptörvényéhez kapcsolódó nemzeti konzultáción jelentős többség támogatta azt, hogy szükség van a nemzeti vagyon, azon belül is a termőföld és a vízkészlet alkotmányos védelmére. Az új Alaptörvény a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonát nemzeti vagyonként határozza meg, és ezzel összhangban állapítja meg az azzal való gazdálkodás célját. Ennek megfelelően a nemzeti vagyon kezelése nem szolgálhat magánérdekeket, hanem azt a közösség javára kell használni, kiemelt figyelmet fordítva a végességükre tekintettel védelemre szoruló természeti erőforrásokra, valamint arra, hogy a nemzeti vagyon a jövendő generációk számára is szükségleteik kielégítéséhez szükséges mértékben rendelkezésre álljon. 2011. december 23-án fogadta el az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvényt, mely részletesen szabályozza ezt a területet.
Megerősített törvényességi felügyelet
Az állami korrupció előtti kiskapuk sorra záródnak el, amelyben a már megkezdett közigazgatási reformnak is jelentős szerepe van. A közigazgatás már megkezdett átalakításának is fontos hozadéka, hogy az új jogszabályokkal eredményesebben lehet fellépni az esetleges korrupció ellen. 2010. szeptembertől a közigazgatási hivatalok (ma kormányhivatalok) visszakapták az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését.
Gazdasági korrupció csökkentését szolgáló intézkedések
A takarékosság mellett a korrupciót visszaszorító hatása is van azoknak a kormánydöntéseknek, amelyek megakadályozzák azt, hogy közpénzeket - a törvényesség látszata mögé bújva - tisztességtelenül csapoljanak le (a több milliós végkielégítések megadóztatása a közszférában, az állami vállalatoknál fizetett igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok létszámának radikális csökkentése, 2 milliós bérplafon bevezetése). A Kormány a társasági adó radikális - 19-ről 10%-ra történő – csökkentésével jelentős lépést tett afelé, hogy a piaci szereplőknek se érje meg ügyeskedni és a törvényeket elkerülni. Ha ugyanis a gazdasági szereplők nem bíznak egymásban, akkor kerülőutakat választanak az üzleteik lebonyolítására, ezek pedig többletköltséget jelentenek a gazdaságnak.
Ugyancsak a piaci szereplők, a hazai kis- és középvállalkozások számára a Kormány csökkentette, csökkenti az indokolatlan adminisztrációs terheket, amelyek akadályozták a munkaadókat és a munkavállalókat. Az ilyen gazdaságélénkítő intézkedések jelentős fehérítő hatással is vannak a gazdaságra.
Új közbeszerzési törvény
A Széll Kálmán Tervben vállaltaknak megfelelően 2012. január 1-jén új közbeszerzési törvény lépett életbe, amely a visszaélések és a korrupció visszaszorítása érdekében bezárja azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül az állam vagyona eddig elszivároghatott, tiszta és átlátható viszonyokat teremt. Hatékonyan segíti a korrupció elleni harcot az offshore cégek közbeszerzésekből való kizárásával, összességében gyorsabb és igazságosabb eljárásokat eredményez, és támogatja a kis- és közepes vállalkozások részvételét a közbeszerzésekben. Több, a verseny tisztaságát megóvó szabályt is tartalmaz, többek között az aránytalanul alacsony ár új kitételek szerinti meghatározását és a formai okok miatti érvénytelenítés lehetőségének kizárását. Az új törvény lényeges célkitűzése, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek. Ennek érdekében újraszabályozza az egyes eljárástípusokat és csökkenti azokat az adminisztratív terheket, amelyek indokolatlanul lassították és bonyolították a közbeszerzéseket.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtó Főosztály)
